Egy kis meglepi még van esély !

One Direction koncertjegy nyereményjáték :)
Olvassatok el figyelmesen a követelményeket mert csak akkor leszel benne ha minden megvan :D
és mint mondtam aki vett mar tőlem pólót/ékszert/sapkát annak a neve 2x lesz benne aki nike cipót annak 3x. Fontos hogy minden követelmény végre legyen hajtva. (Egyenként ellenőrizni fogom) csak akkor számít.
Szabályok:
1.) Követni instagrammon a @dnike_1dsales oldalt
2.) Benne lenni Facebookon az Ajándék az 1Dnek by Dóri :D  és a Dóri Rendelős Oldal Csoport :D -okban
3.) Likeolni Facebookon a Promol System Kft Fb oldalát ( apum ragaszkodik hozza grin hangulatjel )
4.) Tegyed ki a lent csatolt képet instagramra es jelölj meg a KÉPEN ne hozza szólásba mert azt nem tudom visszanézni.
5.) Rakd ki ezt a képet facebookon egy directioner csapiba azzal a szöveggel hogy " One Direction koncertjegy nyereményjáték amit te is megnyerhetsz ! Részletekért instagrammon : @dnike_1dsales vagy e-mailbe : dnike1dsales@gmail.com és NE jelöljetek meg a bejegyzésbe.

Ezek lennének a feltételek. A sorsolás 2000 instagram feliratkozó után lesz ha meglesz májusig meg egy jegy sorsolva lesz :D hangulatjel
Ha esetleg nincs instad akkor ott használhatod egy barátodét is nem muszáj hogy a tied legyen :D csak akkor a képhez írd oda a neved :D
Meglepi ^^Adri

18.Rész

Lara szemszöge~

Halk szuszogásra ébredtem Harry karjai között. "Ilyenkor olyan ártatlan.. Néha azt kívánom, "Bár ne lenne ilyen veszélyes.. Sokkal könnyebb lenne."
-Min gondolkodsz?- lettem figyelmes Hazza hangjára.
-Mi? Semmin..- vágtam rá rögtön.
-Szexi vagy amikor összezavarlak.- nyalta végig telt ajkait.
-Ahj.. utállak.- kuncogtam halkan.
-Szexi vagy amikor utálsz.- folytatta.
-Fejezd be.- forgattam a szemeim.
-Oké, oké.. Ezt este folytatjuk drága.- kacsintott rám majd arcát a párnába temette.
-Harry..?!- fordultam felé.
-Hmm..?- vezette rám tekintetét.
-Olyan zűrös minden..- motyogtam szomorúan a plafont bámulva. Hosszú csend telepedett közénk..
-Zűrös.- hajolt fölém. -Nem tudok mit tenni ellene. Nekem ez az életem, és most már neked is.- fejezte be mondanivalóját.
Kicsit elborzaszt ez a "Most már neked is." De már megszoktam.
-Ma elviszek vacsorázni!- jelentette be spontán.
-Igen?
-Igen. És szeretném ha valami szexiset vennél fel!- kacsintott rám aztán felpattant és kiment a szobából..
-Zűrös!- taglaltam mosolyogva..

Délután~
Harry szemszöge~

Lara kissé feszült volt reggel.. Talán sok neki ez a fajta "életforma"..
Vagy csak rosszul ébredt.
Nekem mivel Zayn felhívott, hogy van egy kis probléma így el kellett mennem "tárgyalni"..
Mostanában semmi sem ugyanaz mint régen..

Lara szemszöge~

Miután Hazza elment elég lassan telt a nap..
A tv-ben sem adtak semmi jó filmet.. Az otthoni feladatokat is elvégeztem.. Így arra jutottam, hogy felhívom Tinát...
 Idegesen doboltam a lábamon miután tárcsáztam legjobb barátnőm számát.
-Haló?- szólt bele kuncogva.
-Tina..- könnyek szöktek a szemembe ahogy meghallottam vidám hangját.. Olyan rég hallottam nevetni.
-Lara.. Istenem! Úgy hiányzol!- éreztem amint elszomorodik..
-Te is nekem.. Hogy vagy? Ugye nem bántott Niall?!- aggódtam érte.
-Nem.. Minden megváltozott!- vágta rá egyből. Örültem neki, hogy boldog.. Neki ez jár. -Mi lenne ha átjönnél?- kérdezte.
Az órára pillantva láttam, hogy még csak kettő van így van időm.
-Tíz perc és ott vagyok!- Közöltem majd egy "oké" után letettük és elindultam...
Nem kellett csengetnem, rögtön ajtót nyitottak. Niall volt az.
-Öhm.. Helló!- köszöntem frusztráltan.
-Szia.. Gyere be!- Állt arrébb.
Idegesen néztem a szemébe.. Nem tudtam elfelejteni azokat a dolgokat amiket Tinával csinált.
-Lara!- jött le Tina mosolyogva az emeletről majd szó szerint nyakamba ugrott.
Imádom ilyennek látni.. Érzem, hogy itt a régi énje.

Este~

"Nem sokkal a hazajövetelem után Harry is megjelent és már indultunk is.
Rengeteget beszéltem Niallékkel.. Elmondta mit érez Tina iránt.. Azt is, hogy miért tette azokat a szörnyűségeket.. Valamennyire sikerült megértenem.. De lehetetlen lesz megbocsájtani neki..

Miután oda értünk az étterem elé, kicsit ideges voltam a hosszú sorra pillantva. "Ez is egy ilyen túlzsúfolt hely."
Aztán Harry odacsúsztatott az ajtó előtt álló "őrnek" egy kis papírlapot majd rögtön be is engedtek.
Egy távolabbi asztalhoz vezettek minket.. -Túl szép vagy drága!- Nézett rajtam végig. "Ismét sikerült zavarba jönnöm, és ezt észre is vette.. az a tipikus perverz fej jelent meg előttem. Tudni sem akarom mire gondol"
-Elmegyek a mosdóba!- Mondtam majd felálltam és elindultam egy kis folyosó felé.
A kis helyiségbe lépve láttam, hogy egy nő sírva rohan el mellettem nemsokkal utána egy ideges férfi. Átfutott rajtam valami ijesztő dolog majd mikor észbe kaptam, kirángattak az ajtón és elrohantak velem..
Sikítottam ahogy csak tudtam de senki sem hallotta..
-Harry!- könnyeim egyre jobban folytak, minden erős mozdulat után.
Féltem.. Rettegtem, hogy mi lesz..

17.Rész

Dave szemszöge~

Miután megkaptam Horantól Larát.. Úgy éreztem most elkaptam Stylest.. A lány egy székhez kötöztem majd leültem vele szemben.
-Valahogy nem így képzeltelek el.. Azt hittem hasonló csaj vagy mint Niall "angyalkája".. Kis megszeppent szuka.. De nem.. Te nem félsz tőlem..- ecseteltem kételyeimet.
-Engedjen el! Harry úgy is kihoz innen!- kiabált a széken mozgolódva. Egy cseppnyi rettegést, félelmet sem láttam a szemeiben.. Talán ennyire biztos magában..
Felálltam majd lassú léptekkel kisétáltam az épületből..

Körülbelül két óra múlva újra visszamentem, hogy megnézzem a foglyomat, de már nem volt ott..
Iszonyatos dühöt éreztem.. De már nem láttam értelmét újra elrabolni.. Nagyobb halra megyek.. "Egyszer megöllek Styles..."

Tina szemszöge~

Lüktető fejfájással ébredtem.. Kezeim mintha ólomból lettek volna.. Meg sem bírtam mozdulni..
Akármennyire is rosszul éreztem magam, fel kellett keljek..
A tegnap történtekből csak annyi tiszta, hogy az a Dave beadott nekem valamit.. Aztán minden kiesett.
Most meg itthon ébredek..
Rózsaszín köntösömbe és masnis papucsomba bújva csoszogtam le a lépcsőn, egyenesen a konyhába.. Nagy meglepetésemre Niall sürgött forgott a tűzhely mellett.. Mikor feltűnt neki jelenlétem, mintha megszeppent volna..
-Tina..- motyogta megbánó tekintettel.
-Igen?- érdeklődtem papucsomat pásztázva..
Azt hittem megint kiakad vagy megüt amiért nem készítettem neki reggelit. De nem.. Ehelyett elém lépett és apró puszit nyomott arcomra.

-Ülj le kérlek..- simította meg vállam. Azt tettem amit kért, egy széket kihúzva leültem az étkezőhöz..
Egyik pillanatról a másikra tűnt el mellőlem a szőkeség és a pult mögött sertepertélt..
Nem láttam, hogy mit csinál de az illatok alapján reggelit..
Nem kellett sokat várnom, Niall megjelent két tányérral, csokoládé sziruppal és két pohárral.
Miután letette őket visszament a palacsintáért.
Leült velem szembe és enni kezdett.. Csak bámultam a tányéromat, nem tudtam rá nézni..
-Tina.. Enned kell!- öntött egy kis narancslevet a poharamba.
-N.. Nem vagyok éhes..- tűrtem el szemem elől egy kósza hajtincset.
-Csak egy kicsit.. Kérlek!
-Rendben.- suttogtam, majd elvettem egy palacsintát, meglocsoltam egy kis sziruppal és csipegetni kezdtem..
Be kell valljam Niall elég ügyes.
Minden elfogyott a tányéromról.. Még a narancslé is.. "Niall nagyon megváltozott.. Már nem kiabál, nem üt meg.. Óvatosan közelít.. Mint az elején"
Miután elpakolt közvetlen mellém ült és beszélni kezdett..
-Tudod, amikor először megláttalak, a lélegzetem elállt..  olyan voltál abban a rózsaszín kis ruhában mint egy angyal.. Igazából abban a pillanatban beléd szerettem.. Aztán mimnél jobban megismertelek annál jobban akartalak  birtokolni..
Majd mikor végre az enyém lettél egyik pillanatról a másikra durrant el az agyam.. Ittam.. Azt akartam, hogy csak az enyém legyél.. Megütöttelek.. Nagyon rosszul bántam veled.. Te sokkal jobbat érdemelsz nálam.. Egy igazi kis hercegnő vagy..
És egy hercegre van szükséged..Aki vigyáz rád.. Jobban mint én tudnék.. Szóval.. Akármennyire is fáj.. Elengedlek.- mondta könnyek között.. Szívem mintha egy darab papír lenne amit csak úgy összegyűrtek és messze hajítottak..
-Te.. Arra sem emlékszem mi volt tegnap.. Te meg..- motyogtam magam elé, majd amilyen gyorsan csak tudtam felrohantam a szobába és magamra csaptam az ajtót..

Niall szemszöge~

Nem akartam nélküle élni.. Nem bírnám.. Ő a mindenem, az életem..
Óvatosan nyitottam ki az ajtót, majd lassan odaléptem az ágyához és leültem mellé..
Egy ideig meredten bámultam aztán megtörten a csendet.
-T..Tegnap azt hittem végleg elveszítselek..
Amikor megtudtam, hogy elraboltak.. Kikészültem..
Meg akartalak védeni bármi áron..- simítottam meg..
Könnyeim még mindig hevesen potyogtak..
- Szeretlek Tina..-vallottam be neki érzéseimet..
- Nem akarok elmenni.. Nem akarlak itt hagyni!- motyogta a párnákba.
Óvatosan magam felé fordítottam s mélyen megcsókoltam.. Könnyeink sós ízben keveredtek össze, olyan volt mint a nyári zápor..
Minden eddig elfojtott érzelmem benne volt ebben a csókban.
-Te vagy a legjobb dolog az életemben.. Te vagy az angyalom...

Lara szemszöge~

Már jó pár napja nem láttam Tinát.. Csak remélni mertem, hogy semmit sem csinált vele Niall.. Harry jobbnak látta, ha nem megyek oda az ő *érdekükben*.
Egyedül voltam otthon, tv-t néztem mikor arra lettem figyelmes, hogy valaki rá van akadva a csengőre..
Az ajtóhoz siettem s kinyitottam.. Egy számomra idegen lány állt előttem kissé felháborodva.

-Szia!- köszöntem kedvesen.
-Lara.. Igaz?- mosolygott furcsán.
-Igen.. Én vagyok! Mit szeretnél?- próbáltam feloldani a feszültséget közöttünk.. De nem sikerült, a lány nekem támadt.
-Azt akarom, hogy békén hagynád Harryt! Hogy leszállj róla.. Ha megun úgy is megöl..
Ő az enyém.. Hidd el semmi esélyed..- kiabálta arcomba a dolgait.. Megilletődve figyeltem..
-Csak ennyit akartam.. És vigyázz magadra kis virágszál nehogy valami bajod essen..- farzsebéből egy igen éles tárgyat rántott elő s azzal fenyegetett meg.. majd elsétált..
"Nem tudtam ki ez... De az leesett, hogy Harry miatt jött ide.. Tehát halálra vagyok ítélve.. Rohadtul nem akartam semmi balhét.." Könnyek szöktek a szemembe ahogy visszaemlékeztem az imént történtekre.. Képes lenne megölni?"
A konyhába siettem egy kávéér.. Az volt a cél, hogy lenyugodjak de ez nem így sült el. Csak jobban felzaklattam magam és a végén azon kaptam magam, hogy az asztalra borulva zokogok..
Harry is pont megjött és  észrevette, hogy sírok.
-Mi a baj?- kérdezte aggódó tekintettel..
-Harry elegem van. Én ezt nem akarom..- szipogtam..
Nem értett semmit..
-Lara mi történt?- emelte fel fejemet.
-I.. Idejött az a nő.. És megfenyegetett.. Ha veled maradok megöl!- töröltem meg szemeimet.
-Selly.. Az a ribanc..- suttogta halkan..
-Nyugodj meg! Senki sem nyúlhat hozzád!- jelentette ki két csók közt..

Harry szemszöge~

Amikor megtudtam, hogy itt járt Selly és megfenyegette Larát.. Olyan fajta harag szabadult fel bennem amit még senki sem látott.

Elkapom az a ribancot...

16.Rész

Niall szemszöge~

-Szia!- mosolyodott el édesen. Szőke haja kósza tincsekben hullott vállára, szemei akár a gyémánt.. Egy rózsaszín ruhát viselt. Oly törékeny volt mint egy angyal.
-Szia! Tina igaz?- néztem mélyen szemeibe.
-Igen! Te Niall vagy.- jelentette ki ismét mosolyogva, majd olyan gyengéden fogtam meg kezeit amennyire csak lehetett.. Nem tudom miért voltam ilyen óvatos, egyik lány sem váltott még ki belőlem ilyen érzéseket. Mintha alapvető dolgom lett volna vigyázni rá..

Csak egy fél órára szenderedtem el, mégis ezer emlék látott bennem napvilágot.. Köztük ott volt az az emlék amely legjobban beleégett az elmémbe; az a megismerkedésünk pillanata volt...
Aztán azok is eszembe jutottak amikor elborult az agyam és birtokolni akartam azt a lányt aki a világon a legfontosabb nekem..
Minden miattam van, ha akkor nem bántom  talán most itt lenne mellettem...
Gondolataim szürke homályából Harry hangja szakított ki.
-Jól vagy?- kérdezte megnyugtató tekintettel.
-A körülményekhez képest? Rohadtul nem..- válaszoltam ridegen.
-Miért hagytad, hogy elaludjak?- vetettem fel neki.
-Pihenned kellett.. Nekem pedig gondolkodnom..- mondta komoran.
-Mit csináljunk?- néztem fel rá.
-Nem tudom, de Larát nem adhatom oda annak a mocsoknak.. Tinát meg megöli ha nem hozzuk ki onnan.- motyogta a hajába túrva.
Ès akkor eszembe jutott Selly.. Ő a bandánk tagja.
Nagyon kényes téma hisz "szerelmes" Harrybe.. De nincs más ami az eszembe jutna..

Egy cseppnyi hasonlóság van csak Lara és Selly között mégpedig a hajuk ès a szemük színe..
Azonkívül a lány nagyon edzett, és meg tudna szökni így talán el tudná játszani Lara szerepét..
Ötletemet rögtön feldobtam Harrynek aki egyből ellenezte a dolgot de végül beleegyezett Lara érdekében.
-Selly egy kicseszett ribanc.. Nem fűz hozzá semmilyen érzelem. Lara meg fogja érteni!- motyogtam.
-Igazad van.. Hívjuk fel!- dobta elém telefonját, hogy belepötyögtem Selly számát.
Két csörgés után meghallottuk az az idegesítően kéjes hangot..
-Halló?- szólt a telefonba.
-Selly?- kérdezte Harry idegesen. Hamar felismerte a göndör hangját, ez a kuncogásából is kiderült.
-Óhh.. Mr. Styles! Csak nem?!..
-Kérni szeretnék valamit!- vágott a lány szavába.
-Ugyan mit? Édes..- nem láttam de tudtam, hogy mosolyog.
-Azt, hogy játssz el nekem egy szerepet! Veheted megbízásnak is!- jelentette ki Hazz.
-Miről van szó?
-Dave.. Elrabolt egy nagyon fontos személyt Niall életéből.. És cserébe a csajomat kéri.. Őt pedig nem adhatom oda, és mivel te hasonlítasz rá és meg is tudsz szökni.
-A te csajod?- vonta kérdőre Harryt.
-Elvállalod vagy nem?- vágott a szavába Styles.
-Legyen!- mondta Selly komoran.
-Rendben! Ma este 11-re gyere Niallékhez.- jelentette ki majd letette.
-Hívd fel Davet és mond meg neki "Lara" meglesz!- mosolygott idegesen Harry.
-Rendben!- válaszoltam majd tettem amit kért. Szerencsére nem bántotta Tinát így nem volt bennem olyan nagy félelemérzet.

Selly hamar megérkezett, Harryvel átbeszélték a tervet majd elindultunk..
Közel fél órás autóút után a megtárgyalt helyre értünk.
Dave már ott volt pár emberével, de Tinát sehol sem láttam. Megijedtem..
-Áhh Horan!- mondta Dave ahogy becsaptuk magunk után a kocsiajtót.
-Hát elhoztad Styles csaját!- nevetett fel. Idegesen pillantottam az autó felé melyben Harry ült. "Sötétített üveg, most jól jött"..
-És, hogy szerezted meg a lányt?- kérdezte ahogy közelebb léptünk. Selly szája be volt kötve ahogy a kezei is. Egész jól játszotta a szerepét.. Kétségbeesetten kapálózott és hümmögött..
-Hol van Tina?- vágtam a közepébe minden bevezetés és válasz nélkül.
-Hozd!- intett az egyik emberének aki egy fekete kocsihoz lépett és előkapta belőle az én angyalomat..
Arca megviselt volt.. A sírógörcs kerülgetett ahogy élettelen testére pillantottam.. Valószínű bedrogozták..
-Itt van a hercegnőd!- nevetett fel Dave majd "elcseréltük" a lányokat..
-Tudod.. Ilyen gyönyörű nőre én vigyáznék!- simította meg Tina arcát, mire rögtön elrántottam. -Hm.. Látom megszenvedtél érte.. Gyertek menjünk!- intett a bandatagjainak majd autóba űltek ès elhajtottak. Csak a kocsim reflektora világított ránk..
Könnyeim minden lélegzetvételénél erősebben folytak..
A földre borultam ölemben az eszméletlen Tinával..
-Istenem.. Tina!..- motyogtam magam elé.
Nem szólalt meg csak szaporán kapkodott a levegő után.
Minden érintésemre mozdult egyet. Lassan, csendesen mint egy alig érezhető fuvallat a fák közt..

Úgy leheltem egy csókot ajkaira...


Bocs, hogy elhanyagoltam a blogot ígérem nem lesz több ilyen csak sok volt a tanulnivaló............ :/

15.Rész

Tina szemszöge~

Egy sötét és dohos szagú helyen ébredtem, szőrnyű fejfájással..
Hirtelen nem tudtam, hogy hol vagyok. Aztán beugrott; az a férfi hozott ide.. Elrabolt.
-De mit akar velem?- gondolkodtam el, majd a szobába nyíló fekete vas ajtó kinyílott és besétált rajta az el rablóm.. Barna haja kócosan meredezett az ég felé, szemei sötéten villogtak. Fekete nadrágot, cipőt és ugyancsak fekete bőrkabátot viselt. Tekintete végig higgadtan rajtam égett.. Féltem, rettegtem attól ami várhatóan most fog megtörténni.. Közelebb lépett majd keze arcomon csattant.
-Áhh!..- adtam hangot fájdalmamnak. Meg sem tudtam mozdulni.. A székhez voltam kötve mely rögtön, velem együtt borult fel ahogy megütött. Fájdalmam egyre nagyobb lett amint megéreztem lüktető mellkasomat.
-Szóval.. Te lennél az a szépség aki elvette az eszét a kis főnökünknek..- vigyorodott el. "Niall bandavezér?- kérdeztem magamtól összezavarodva.
-Bevallom sokkal szebb vagy mint a régi női..! Mint egy apró gyémánt!- simította meg arcélemet. Szembe tudtam volna köpni.. De a kétségbeesés nagyobb volt minden más érzésemnél és csak remegi tudtam.. Éreztem egy fira fémes ízt a számban, vélhetőleg az előbbi ütéstől felrepedt a szám.
-M..mit akarsz tőlem?- kérdeztem könnyes szemekkel.
-Hm.. Kicsikém annyit már levehettél volna, hogy a kis szerelmed miatt vagy itt!- állított fel a székkel. Meleg leheletét a nyakamon éreztem így elég közel volt hozzám.. A félelem egyre jobban átjárt..

Mi van, hogyha megöl? Mit csinált Niall?"-gyötörtem magam kínomban.
-Tudod.. Styles még megbánja, hogy elfogadta a főnöki posztot!- állt elém.
-Lara.. Hm.. Szép neved van! Ígérem ha Harryt megöltem az enyém leszel!- nyomta ajkait erőszakosan az enyémre. "Lara? Mi van?"
-Engedj el! Én nem Lara vagyok! K..Kérem!- kérleltem zokogva.
-Hogy mi? Ne hazudj nekem te ribanc!-  rántotta meg hosszú hajam, mire felordítottam.
-Ha nem Lara akkor ki vagy?- kérdezte kuncogva.
-T..Tina..- hajtottam le fejemet.
-Tina? Horan Tinája?..- a döbbenet mely végigfutott arcán kétségbeejtő volt.
-N..Nem tudom, hogy mit akarsz velem. De kérlek ne bánts..!- kérleltem még mindig.
Nem mondott semmit csak sietősen távozott, majd bezárta a hatalmas vasajtót...

Niall szemszöge~

Arra ébredtem, hogy valaki idegbetegen veri az ajtót.. Álmosan dobtam arrébb az alkoholtól kiszáradt üveget melyet még tegnap este ürítettem ki.. Mikor kinyitottam az ajtót Harry rontott be idegesen, és pólómnál fogva a falnak nyomott.
-Hol van te szemét?!- vágta nekem kérdéseit.
-Haver! Ki?- kérdeztem frusztráltan.
-Tina! Hol van?!- ismételte kérdését. Mikor kimondta azt a nevet szívem mintha megállt volna..
-Mi? Tina eltűnt?
-Tehát nem te voltál!- Engedte el pulcsimat.
-Eltűnt?- Kérdeztem összeszorult szívvel.
-Elrabolták!- Válaszolta Hazza.
-Ki volt az?- folyt le arcomon egy könnycsepp.
-Nem tudom.. De van egy sejtésem.- hajtotta le fejét.
-Dave? De mit akar Tinától?- kérdeztem hisztérikusan.

-Larát akarhatta.. Tudta, hogy én lettem a bandavezér..-folytatta.
-Megölöm ha egy ujjal is hozzáér Tinához!- jelentettem ki.
-Haver.. Megtaláljuk!- tette kezét vállamra.
-Ha megöli én.. Nem élem túl.- Motyogtam könnyes szemekkel. "Tényleg szeretem ezt a lányt.. Minden tettemet megbántam amit vele műveltem. Nincs még egy ilyen nő"

Harry szemszöge~

-Ha miután ennek vége és megbocsájt neked.. Vigyázz rá!- mondtam a szőkének. "Láttam rajta azt a fájdalmat amit most én is éreznék ha Lara lenne az akit elrabolt az a szemét. Tina túl törékeny ehhez az élethez, már azért csodálom mert még nem lett öngyilkos.. Ha Niall azt akarja, hogy vele maradjon.. Szeretnie kell minden erőszak nélkül. Tudom én sem vagyok az az érzékeny típus de Lara jelenlétében valahogy  minden erőszakos mozzanatom megenyhül."
Ahhoz képest, hogy milyen keménynek láttam Niallt az utóbbi időben most ő is majd meghal Tina miatt.
Gondolkodás menetemből Niall telefoncsörgése rántott ki. A kijelzőre pillantva összenéztünk majd a szöszi miután kihangosította felvette.
-Niall Horan..- mondta az ismerős hang.
-Dave! Mit akarsz?- kérdezte a tudatlant játszva Horan.
-Van nálam valami ami a tied! Vagy inkább valaki!- nem láttam mégis tudtam, hogy cinikusan elnevette magát.
-Mégis ki?- tette tovább a "nem érdekel mondjad" stílust Niall.
-Nagyon csinos és különleges barátnőd van. Az a csillogó barna  szempár.. Az a gyönyörű vörös haj..- láttam magam előtt Tina arcát ahogy napokkal ezelőtt mosolygott és nevetett..

-Figyelmeztetlek! Ha bármi baja lesz.. Te meghalsz!- mondta magabiztosan Horan.
-Hm.. Ha tudnád, hogy megcsókoltam.. És hagyta.. Nem így látnád!- folytatta a mocskolódást. "Rohadtul nem tudnám elképzelni Tinát, hogy hagyná hogy egy ilyen szemét lesmárolja.."
-Meghalsz ha hozzáérsz érted?!- fenyegette meg ismét a szöszi.
-Ha elhozod nekem Larát megkapod!- éreztem ahogy az adrenalin szintem a duplájára emelkedik.
-Na idefigyelj te szerencsétlen! Ha meghallom, hogy Lara közelébe mersz menni én tényleg megöllek!- adtam ki magamból minden tomboló dühömet.
-Áhh.. Styles! Minő meglepetés hallani a hangodat!- mondta mézes- mázasan. -Ekkora nyomorultat még életemben nem láttam.- motyogta Niall még mindig ideges fejjel.
-Szegény Tina.. Pedig gyönyörű lány.. De sajnos most már nem láthatjátok.. És Larának is megszakadna a szíve ha a legjobb barátnője véletlenül meghalna..- nevetett fel keserűen mire Niall teljesen kiakadt és torka szakadtából üvöltözni kezdett.
-Te utolsó nyomorult féreg meg fogsz halni!- mondta Horan mire Dave kinyomta a telefont. Nem tudom, hogy mit tervez de meg kell mentenünk Tinát.
-Tina.. Te jó ég!- borult ki Niall. Egyre jobban láttam rajta, hogy megbánt mindent amit Tinával tett. Szereti ezt a lányt.
-Haver nyugi megtaláljuk! Tina nem fog megsérülni!- nyugtattam.
-Hol? Mégis hol keressem?- kérdezte fájó tekintettel.
Gondolkoztam egy kicsit majd beugrott az elhagyatott gyárépületek. Biztos vagyok benne, hogy ott lesznek.
-Niall a Cherleston gyár...

14.Rész

Harry szemszöge~
A banda ügyeit tárgyaltuk mikor zajt hallottam. -Ez mi a fasz volt?-kérdeztem idegesen Tomlinsonra pillantva. -Louis nézd meg!-Parancsoltam rá.
A barna hajú fiú rögtön megindult a kijárat felé. Idegesen doboltam a térdemen várva, hogy Tomlinson visszajöjjön és beszámoljon az idegenről.
- Főnök a holnap estével kapcsolatosan, a kettes dóknál várjuk a bandát?-kérdezte Zayn tudatlanul.
-Igen!-vágtam rá.
Kemény válaszom után csönd telepedett közénk. Gondolataim Larán jártak.. Mit csinál most?"
-Főnök egy piros Volvo volt, hogy ki űlt benne azt nem tudom..-rontott be Louis.
"Piros Volvo.. Elkezdtem agyalni, hogy mire emlékeztethet.. Istenem Lara.."


Lara szemszöge~
Teljes kétségbeesés..
Ez jellemezné legjobban az elmeállapotomat.
Csak zokogtam és a legjobb barátnőm nevét kiabáltam. "Megint miattam van minden.. Mi a fasznak mentem el?"
-Lara mit csinálsz?-hallottam meg hátam mögül egy érdes hangot.
Rögtön felismertem a tulajdonosát Harry..
-Lara! Mond már! jött közelebb majd kezemet megfogva felállított a padlóról.. Hisztérikusan téptem ki magam szorításából és a nappaliba rohantam felvenni a cipőmet és a kabátomat.
Még mindig harcoltam a könnyeimmel és a belső fájdalmammal.
-Lara hova mész? Hol van Tina?- vágta hozzám kérdéseit.
-Elrabolták!-kiabáltam.
-Mi van? -nézett rám kétségbeesetten a vállamat rángatva.
-Megint az én hibám..
Motyogtam ismét remegve.
 -Hol voltál? Miért van egy vágás a homlokodon?- Jött közelebb mire beugrottak a fél órával ezelőtt történtek. Tudtam, most nem szabad elmondanom, hogy nem voltam itthon és utána mentem mert akkor megint veszekednénk és ez most egyáltalán nem alkalmas időpont..
-És te hol voltál? Miért nem voltál itthon velünk?- faggatóztam én is. Könnyeim mostanra már zápor esőként potyogtak arcomról.
-Fel hívom a rendőrséget! Elmondom, hogy Tinát elrabolták!- léptem a vezetékes telefonhoz ami közvetlen mellettem volt az asztalon..
-Nem! Ha Niallnél van tudni fogjuk..- fogott vissza.

Tina szemszöge~
"-Soha nem akarlak elveszíteni!- Nyomott egy apró puszit orromra.
Gyönyörű kék szemeiben boldogság ragyogott. Láttam, hogy tényleg komolyan gondolja így egy kicsit elpirultam...
-Szeretlek!- Mondtam félénken mire közelebb hajolt és megcsókolt.
Abban a pillanatban életem legnagyszerűbb érzése fogott el.
-Mit szólnál a....- kezdett mondandójába mosolyogva.
Vártam, hogy befejezze de nem szólt semmit.. Ott ült velem szemben egy moccanás nélkül.
Kéken csillogó szemei egyik pillanatról a másikra sötétedtek el..
A boldog mosoly is eltűnt az arcáról.. Mintha egy fekete alig látható, mégis észlelhető lepellel takarták volna be. Nem értettem semmit. Mi van vele? Majd hirtelen minden sötétbe borult és egy erdőben találtam magam. Velem szemben pedig a szőkeség állt...
Lassan közeledett felém, aztán megállt előttem.
Óvatosan mintha az utolsó lett volna, megcsókolt...
 Nem tartott hosszú ideig mégis benne volt minden, amit abban a pillanatban éreztünk, vágy, szenvedély, szerelem.. Majd egy éles, hasító fájdalmat éreztem mellkasomban.. Rögtön oda kaptam  kezeim és megéreztem egy hideg, nedves tárgyat a tüdőmbe fúródva. Mikor felnéztem Niall már nem volt ott.. majd az oxigén hiány miatt a földre rogytam, Könnyeim potyogni kezdtek ahogy felidéztem minden egyes csókot és mosolyt amit tőle kaptam.. Pár percre rá semmi fájdalmat nem éreztem, könnyű és gyönyörű volt minden. Csodálkozva figyeltem az alattam lévő élettelen testet mely az enyém volt.. Ès végül leesett; halott vagyok.. " Sikítozva, könnyes szemekkel ébredtem Niall nevét kiabálva.. Megnyugodtam mikor megéreztem egy kezet az oldalamat simogatva.
Gondolom Lara az vagy Harry így megfordultam, hogy szembe legyek vele. De mikor tekintetem találkozott az övével lefagytam.. A félelem mely bennem volt leírhatatlan. Szemei sötéten csillogtak a vágytól, fel sem tudtam fogni, hogy itt van egy idegen fickó.. "Hogy? Ès miért?"
-Shhh.. Csak egy rossz álom volt.- mosolyodott el félelmetesen mire összehúztam magam.
-T...Te ki vagy? Mit keresel itt?- kérdeztem összezavarodva.. Rettegtem a sötét tekintetétől.
-Most megfizet mindenért az a pöcs...

13.Rész

Lara szemszöge~
Amint meghallottam a "meglepetés" szót Harry szájából, izgatottan rohantam a szobámba.
Az ajtót kinyitva egyszerre kapott el a fájdalom és az önfeledtség érzése.
-Te jó ég Tina!-térdeltem le az ágy mellé, hol a majdhogynem élettelen barátnőm feküdt.. Azt hiszem elaludt.
"Az egyik kék pólómban, és egy rózsaszín rövidnadrágban volt.. A felső mint mindig kicsit nagy volt rá, szőke haját egy laza kontyba fogta.
Felültem mellé az ágyra, könnyeim ahogy törékeny testére néztem egyre jobban kezdtek folyni. "Miért adtalak oda annak a szemétnek? Az én hibám, miért hagytam?!" Motyogtam magam elé, de nem kellett volna mert mocorogni kezdett.
Szemeiből kitörölte az álmosságot majd körbenézett.
-Lara.. -nyöszörgött és orráig húzta a takarót. "Nem akarja, hogy így lássam..."
-M..Mit művelt veled az a szemét?-tértem egyből a tárgyra.. Nem kellett volna mert szipogni kezdett és hirtelen összerezzent.
-Én... -motyogta meggyötört arccal.
Az egyik pillanatban Tinát figyeltem akit emésztenek a Niallel történtek, a másik pillanatban meg Harry "rontott" be a szobámba.
-Lara!-húzott odébb egy kicsit.
-Ezt nem kellett volna! Nem látod milyen állapotban van szegény?- Mutatott barátnőm felé, ki zavartan nézett rám. Harrynek igaza van, "életében egyszer".. Nem tőrhetek így rá egy ilyen különösen törékeny lányra.."
-Igazad van..-öleltem át. "Ez most nagyon jól esett".
-Menjünk le enni azt hiszem már nem olyan forró a spagetti!" Mosolyodott el.
-Egy pillanat lehívom Tinát.
 -Rendben addig lemegyek, megterítek!
Sietett ki az ajtón.
-Gyere Tina most lemegyünk enni!-próbáltam magamra erőltetni a lehetőleg ösztönzőbb arcomat. De tudtam, hogy nem lesz olyan meggyőző hisz nagyon rossz állapotban van és engem is emészt a tudat, hogy miattam vagyunk itt.."
-N.. Nem szeretnék.-nézett fel rám.
-Kérlek.. Tina enned kell.-fogtam meg kezét.
-Lara, nem szeretnék!" Hajtotta le fejét.
-Spagetti van! Azt hiszem az egy bizonyos szőke hajú, vidám, mosolygós lánynak a kedvence." Mosolyodtam el, majd ő is halványan. -most már minden pillanatban mellette leszek. Nem hagyom, hogy a sok fájdalom ami benne van eméssze. Azon leszek, hogy "felépüljön" és olyan legyen mint régen.. Niall előtt."
-Na? Mit mond ez a kis zabagép?-kérdeztem most már hatalmas mosollyal a számon.
-Lehet, hogy eszek egy kicsit.-jelentette ki egy kis erőltetett jókedvvel.
"Haladunk. Eszik.
-Rendben gyere csajszi!" Óvatosan felállt és felvette a szokásos rózsaszín kis köntösét amit egyszer egy házibulin hagyott itt. Nagyon illik hozzá ez a szín, olyan ártatlan mint ő.. Nem kellett volna hagynom, hogy Niall elvigye."
-Egy pillanat.. Megmosom az arcom és megyek!" Csoszogott a mosdó felé. Ezt tudomásul véve bólintottam egyet aztán lementem.

Tina szemszöge~
Lassan lépkedtem a kis helységbe melyben egy nagyobb tükör foglalt helyet a mosdókagyló mögött. Mikor belenéztem a tükörbe.. Mintha nem is én lettem volna, csak egy meggyötört, fájdalommal teli agyhalott.. Miért történt ez? Olyan rossz..
 Nem nevetek.. Fáj minden egyes porcikám. A szemeim beesettek.."
Lassan megengedtem a vizet aztán arcomra locsoltam egy kicsit. Mikor kezem végig húztam arcélemen könnyezni kezdtem ahogy visszagondoltam a tegnap estére..
"-Gyere ide te ribanc!" Üvöltött a szőkeség.
Én csak ültem a széken térdeimet összehúzva pityeregve. Nem akartam oda menni.. Féltem, hogy megint megüt. Hallottam dühös lépteit egyre közelebbről.
-Mit mondtam neked?" Éreztem ahogy kezét a hajamba vezeti és ránt rajta egyet. Fejbőröm mintha leszakadt volna koponyámról.. Égetett a fájdalom mely átjárta egész testemet.
Csak zokogtam, kiabálni nem mertem, akkor jobban fájna..
-Én..."
Abbahagyta majd letérdelt elém. Azt láttam rajta, hogy össze van zavarodva.
-Szeretlek Tina..-tette kezeit térdemre. Nem hiszek neki.. Ha szeretne nem tenné ezt. Még mindig csak zokogtam szó nélkül ültem ott a padlót nézve. Ez a kapcsolat már rég halott." -Mondj már valamit!-emelte fel hangját mire összerezzentem.
-Szólalj már meg! -csattant keze arcomon mire leestem a székről.. Ott feküdtem istenhez fohászkodva, hogy legyen már ennek a sok szenvedésnek vége.."
Gondolataim gödréből Lara hangja rántott vissza.
-Tina siess!-kiáltott fel.
Könnyeimet letöröltem majd lesétáltam.
-Ez az én hibám.. Miért hagytam, hogy Niall..-hallottam meg Lara hangját. "Azt hiszi, hogy ezt ő okozta.. Pedig nem. Ez az én hibám miért nem mentem el tőle. Bármikor otthagyhattam volna.."
-Ezzel most ne terheld magad.. Nem a te hibád hanem az enyém..

A lényeg, hogy ő jól legyen, hogy felépüljön testileg és lelkileg is."
Mondta Harry nyugtató hanggal. Meguntam az egy helyben toporgást és a bordám is szúrni kezdett. "Mondanom sem kell, hogy Niall miatt". Így lementem.
-Itt vagyok. -erőltettem magamra egy halvány mosolyt.
-Kis zabagép! Ülj le.-kuncogott Harry mire Lara is mosolyogni kezdett. "Tudom, hogy csak azért csinálják mert ilyen helyzetben vagyok.." Leültem Lara mellé majd néztem ahogy tesz a tányéromba "egy kicsit többet amit én meg tudnék enni" aztán elém rakta és egy "Jó étvágyat" után mindhárman enni kezdtünk. Apró falatokat erőltettem a számba amik a nyeléskor égették torkomat.
-N.. Nekem ennyi elég volt.-jelentettem ki érdes hangon.
Láttam az arckifejezésüket nem tetszett nekik, hogy ilyen keveset ettem de nem hozták szóba.

Harry szemszöge~
Nagyon megviselte Larát ez a helyzet.. Tináról nem is beszélve.. Összeszorul a torkom ha látom mit tett vele az a mocsok Horan. De tudom, hogy addig nem nyugszik míg az övé nem lesz Tina ezért próbálok én is minden pillanatban a lányokkal lenni de ez ma este nem fog sikerülni. Zaynel kell találkozzak meg kell beszélnünk mindent ami a bandával kapcsolatos..

Este~
-Lara el kell mennem!-léptem be a szobájába ahol Tinával beszélgettek.
-Mi? Hova?-tette fel a szokásos kérdéseket.
-Lara.. El!-mondtam majd lesiettem a lépcsőn és az éj fekete Roveremmel a találkozó helyszínére mentem.

Lara szemszöge~
Harry megint olyan fura.. Itt biztos, hogy van valami..
 Az utóbbi pár napban vegyes érzelmeim voltak. Tina egyre jobban megnyílt és elmesélte mit művelt vele az a szemét.. Nagyon bántott a tudat, hogy ezt kellett átélje de ami még jobban az az, hogy valós érzelmeket táplál Niall Tina iránt..
Harry minden este elment.. Ez még jobban felhúzta az agyamat..

Este~
Olyan hét óra körül lehetett mikor Tina elaludt és Harry mint minden este bejött, hogy elmondja el kell mennie mert "dolga van".
Elegem lett így miután elment bezártam a házat és az autómba űlve utána mentem.
Egy elhagyatott raktárhoz ment ahol még két autó parkolt.
Csöndesen lépkedtem a raktár ablakához, hogy lássak. Nagyon rossz ötlet volt mert megbotlottam egy eldobott üvegben és lefejeltem az ablakot ami eleve is törött volt és megvágta a homlokom.
-Ez mi a fasz volt?-kérdezte Harry amint észlelte jelenlétemet.
-Louis nézd meg!-parancsolt rá a barna hajúra aki felém indult.
Az autómhoz rohantam majd a gázra tapostam és elindultam vissza.
Mivel észrevettem, hogy az a Louis utánam jött és követ így egy fél órás kerülő úton mentem vissza.
"Mi a szar van Harryvel? Mibe keveredett már megint?"
A házhoz érve észrevettem, hogy a bejárati ajtó fel van feszítve és nyitva van.
Rögtön a szobámba rohantam ahol Tinának kellett volna lennie.
De nem volt ott..
-Te jó ég! Ezt nem hiszem el! Tina.. Hol vagy?-borultam a földre zokogva.
-Az a mocsok..."