8.Rész

Larával az egész estét együtt töltöttük. Beszélgettünk és édes dolgokat suttogtunk egymás fülébe, majd össze bújva gondolkoztunk. Miután elaludt a karjaimban, szemeimet minden pillanatban rajta tartottam.  Majd el gondolkoztam ... "Most akkor mi van??" Nem értem, hisz még sosem volt barátnőm. Mindegyik " barátnőm" csak szexpartner, vagy csak spontán jött valami, vagy még az sem.. Ugyanis nem vagyok egy könyörgő típus. De ha kell valami meg szerzem így van ez most Larával is ... Már egy ideje figyeltem és még csak észre sem vette. Ő az enyém és mindent megfogok tenni, hogy ne tudja meg a múltam egyik legsötétebb részletét. Ugyanis elég rossz dolgok voltak. Nem vagyok büszke rá,  de kit érdekel megtörtént és már változtatni sem tudok. De nem is akarok, mert lehet hogy nem találkoztam volna Larával. Már három óra is elmúlhatott mikor éreztem, hogy kezdek gyengülni, majd álomra hajtottam a fejem. Reggel arra ébredtem, hogy Lara ki akar szabadulni karjaim közül mire szorosabban húztam magamhoz.  Nem engedtem el de csak nem hagyta abba a fészkelődést.
- Hová mész?- nyöszörögtem kómásan.
- Harry te lustálkodhatsz de nekem van munkám is!- amint ezt kimondta karjaim meg feszültek körülötte. Tisztában voltam mivel dolgozik. A ruházati üzletből ki rúgták és most pincér lány.
- Mondj fel!- mondtam neki közben kinyitottam fáradt szemeimet.
- Tessék?- húzta fel a szemöldökét. - Harry én ........ mi ebből élünk kell az a munka!
- De hogy kell az majd én eltartalak és különben is nem engedem, hogy azok a mocskos férfiak hozzád nyúlkáljanak!- feleltem láttam elkerekedett szemeit. Basszus...
- Honnan  tudod, hogy hol dolgozom?- éreztem a hangján hogy egyre idegesebb. Így a legértelmesebb választ adtam neki.
- Titok- gratulálok Styles! képzeletben hátba veregettem magam. Pont Larának mondok ilyet aki a legapróbb dolgon is fel húzza magát.
- Ez nem válasz- tépte ki magát kezeim közül. A szekrényhez sietett, pár cuccot kivett belőle és a fürdőbe vonult.
Nem akartam felkelni de muszáj volt. Az említett helységhez siettem és dörömbölni kezdtem az ajtón, hogy engedjen be végre.
-Lara! Nyisd ki!" -parancsoltam rá.
Mivel nem reagált visszamentem a szobába, hogy ott várjam meg.
Kb. negyed óra múlva kitévedt a mosdóból, majd figyelemre sem méltatva elment.
"Ahjj" Styles nagyon nagy vagy! Ismét alakítottál!"
Ennyi "stressz" után az ember csak pihenni tud így én is azt tettem. Visszafeküdtem de alig telt el öt perc és valaki kitartóan dörömbölt az ajtón.
-Megyek már! -keltem ki az ágyból és az ajtóhoz siettem. Aki viszont ott várt nagyon lesokkolt.
-Zayn Malik.. A régi társam. Vele csináltam minden nagyobb hülyeségemet. A mentorom" volt. Ő tanította meg nekem, hogy-hogy legyek feltűnésmentes az "átlag" emberek közt. Apám jobb kezének is mondhatnám.."
-Styles! Jó újra látni! -jött beljebb.
-Te mi a szart keresel itt? -néztem rá elkerekedett szemekkel.
-Nem is örülsz nekem Harold? -ült le a kanapéra.
-Mit akarsz?

-Apád meghalt. -jelentette ki ridegen.
"Apám.. A banda vezére meghalt?.. Különösebben nem foglalkoztatott ez, hisz neki csak a banda számított és, hogy belőlem is minden áron vezért csináljon. Benne voltam ebben a mocskos bandában de vezér sosem akartam lenni"
-És mit kezdjek vele? -vetettem fel neki lomhán ezt a kérdést. Mintha csak azt kérdeztem volna "Focizunk?"..
-A helyzet az, hogy mivel apád meghalt neked kell elvállalni a vezető szerepet! -ahogy kimondta ezeket Lara lépett be a nappali ajtaján...

Lara szemszöge~
"Miután eljöttem otthonról és beértem a munkahelyemre a főnököm azzal fogadott, hogy ma nem kell dolgoznom mert sürgős elintézni valója akadt és egyik pincérlány sem dolgozik ma.
Így haza siettem. Halkan bementem a bejárati ajtón tekintettel a tudomásom szerint alvó Harryre a nappali felé vettem az irányt, hogy lepakoljak. De nem mentem be ugyanis az említett helységből hangok szivárogtak ki, vélhetőleg Harry és egy idegen. Így megálltam az ajtóban és hallgattam őket.
"-És mit kezdjek vele?" -kérdezte Harry a szokásos szarkazmussal hangjában.
 -A helyzet az, hogy mivel apád meghalt neked kell elvállalni a vezető szerepet!" -mondta az idegen. "Mit kell elvállalnia? Gondolom a sötét múltjából egy piszkos ügy.. Nem bírtam tovább várni berontottam az ajtón.
Mindkét férfi tekintete rajtam állapodott meg.. Elkerekedett szemekkel néztek rám mintha egy másik világból szárazó lény lennék aki megérti, hogy miket mondanak.
"-Harry ez meg mi?..